Az erdei �llatt�l a sztyepplak�ig
Hab�r a mai lovak el�dei eg�szen lassan �s folyamatosan fejl�dtek, k�l�nb�z� t�pusokra osztjuk �ket, hogy fejl�d�st�rt�net�ket �ttekinthet�bb� tehess�k.

Egy furcsa csal�d
B�rmennyire val�sz�n�tlen�l hangzik is az orrszarv� �s a tap�r a l� k�zeli rokona!A pat�sok k�z�s el�dje, a Condylarthrus 75 milli� �vvel ezel�tt �lt, �s 60 milli� �vvel ezel�tt halt ki.A kis, kutya nagys�g� �llatnak minden mancs�n �t ujj volt, s ezek nagyon kem�ny, pataszer� k�rm�kkel voltak ell�tva.T�le sz�rmazik az  Eohippus, amely k�r�lbel�l 60 milli� �vvel ezel�tt jelent meg.� a mi lovaink k�zvetlen el�dje, �s sz�mos v�ltozata volt.

A "hajnal lova"
A �szak-Amerik�ban fellelt csontv�zaknak k�sz�nhet�en meglehet�sen pontoson rekonstru�lni tudt�k az Eohippus, a "hajnal lova" k�llem�t: alig volt nagyobb, mint egy r�ka (magass�ga 36 cm lehetett), �s s�lya csup�n �t kilogramm volt.Az el�ls� l�bain n�gy-n�gy, de a h�ts�kon m�r csak h�rom-h�rom vastag k�rm� l�bujj helyezkedett el.Az evol�ci�ban a k�rnyezetnek meghat�roz� szerepe van, ez�rt felt�telezhet�, hogy az Eohippus �l�helye a laza talaj� �serdei ter�letekre �s v�zpartokra is kiterjedhetett.L�bujjai �s ujjp�rn�i az iszapos, mocsaras helyeken is �tseg�tett�k.Fogazata m�dfelett alkalmas volt az alacsonyabb cserj�k puha lombj�nak felapr�t�s�ra.

Egyre gyorsabb fut�
A Mesohippus, az Eohippus ut�da mintegy 40-25 milli� �vvel ezel�tt �lt, �s nagy m�rt�kben tov�bb fejl�d�tt.L�bai hosszabbak voltak, mint az el�dei�, �s m�r 50 cm magasra n�tt.A l�bain m�r csak h�rom-h�rom ujj volt.Ez azt jelenti, hogy kem�ny talajon �lt, �s l�nyegesen gyorsabban tudott futni.Fogazata, �llkapcsa is er�s�d�tt, �s meg tudta enni a cserj�t �s az �gakat is.A Miohippus �s a Parahippus, a Mesohippus k�zvetlen ut�dainak eset�ben ezek a tulajdons�gok m�g nyilv�nval�bbak lettek.Az egyre hosszabb l�bak egyre gyorsabb fut�kk� tett�k ezeket az �slovakat.

Csoportosan �l� �llat
A Meryhippus a sztyepp�n nem tudott elrejt�zni ellens�gei el�l, az �llatok teh�t csapatokba ver�dtek, mivel k�z�sen jobban ellen�rizhett�k a k�rny�ket, hamarabb felismert�k a vesz�lyt, �s elriasztott�k ellens�geiket.A csorda�szt�n ekkor fejl�d�tt ki az �slovakban.

Alkalmazkod�s a sztyeppi �letm�dhoz
A Meryhippus marmagass�ga m�r csaknem egy m�ter volt.Hossz� l�bain h�rom l�bujj helyezkedett el, de csup�n a k�z�ps� l�bujj �rt a talajhoz.Mivel a sztyepp f�v�vel t�pl�lkozott, �s fej�t fel kellett emelnie, hogy k�rnyezet�t is megfigyelhesse, a nyaka is fejl�d�tt �s er�sebb lett, �s a szemek helyzete is m�dosult.Az �llkapocs szint�n �talakult, mivel a sztepp f�ve az erd�k lombj�val ellent�tbe r�g�s �s kem�ny volt.A fogak a r�g�st�l er�teljesen elhaszn�l�dtak.Ezeken a pontokon a Meryhippus m�r nagyon hasonl�tott a mai lovunkra.

A d�dapa
K�r�lbel�l t�zmilli� �vvel ezel�tt j�tt l�tre a Pilohippus.� a mai l� tulajdonk�ppeni k�zvetlen el�dje, �s k�r�lbel�l hasonl�ak voltak m�r az ar�nyai is.Marmagass�ga 120 centim�ter volt.A tud�sok szem�ben � k�pviseli az els� l�ncszemet a ma ismert lovak fejl�d�s�nek �tj�n mivel m�r csak egyetlen, pat�val k�r�lvett l�bujjon k�zlekedett: megsz�letett az els� egyujj� pat�s.A Pliohippusb�l alakult ki lassank�nt az "igazi" l�, s vele a mai lovakat is mag�ban foglal� faj, Equus caballus.

J� tudni!
A fejl�d�s: a k�sei mioc�nban a Mesohippusnak egy mamuttermet� v�ltozata is megjelent, �s az id�k sor�n a csal�d m�s �gai is tov�bbfejl�dtek.L�trej�tt az Anhitherium, a Hypohippus �s a Hipparion.Az �vsz�zadokon �t tart�, kalandos fejl�d�st�rt�net m�g ma is tov�bb zajlik.A mai lovak nagyban k�l�nb�znek azokt�l a lovakt�l, amelyek n�h�ny sz�z �vvel ezel�tt �ltek, �s a j�v�ben val�sz�n�leg m�g tov�bb fognak v�ltozni.

K�zeln�zet
Ha egy �llatfaj fejl�d�st�rt�net�t szeml�lj�k, figyelembe kell venn�nk, hogy az �ghajlat az id�k sor�n mennyire megv�ltozott.Ez pedig a veget�ci� �talakul�s�hoz vezetett.Az �llatoknak a t�l�l�s �rdek�ben �jra �s �jra alkalmazkodniuk kell a megv�ltozott k�r�lm�nyekhez, a k�rnyezethez.